KORFURÓL

A mitológia szerint nevét Aszóposz és Metópé lányáról, Kerküráról kapta.
Poszeidón, a tengerek istene végtelenül szerelmes lett Kerküra nimfába, ezért elrabolta őt családjától. A szerelmespár egy lakatlan szigeten házasodott össze, és Poszeidón házassági ajándékként Kerkürának nevezte el a szigetet.

Kerkürának és Poszeidónnak egyetlen gyermeke született, aki a Phaiax nevet kapta, ami megmagyarázza a sziget lakóinak kevésbé ismert elnevezését, a phaiákok nevet. Végül a sziget neve átalakult a dór görög dialektusnak köszönhetően, és így vált a ma ismert Kerkyra-vá, azaz Korfuvá.

A Kerkyra név többnyire csak a görögök által ismert, a külföldiek Korfuként emlegetik a tengercseppet, amely a sziget bizánckori nevéből, a „Corfyo”-ból ered. A szó a két hegycsúcsra utal, amely a kikötő kapujába érve elsőként tárul a tengeren keresztül érkező vendégek szeme elé.

Mint Görögország egyik legzöldebb szigete, Korfu híressé vált színpompás, természetes élővilágáról és számtalan olajfájáról.

Minden évben turisták ezrei látogatnak el a sokszínű szigetre, hogy megcsodálhassák annak leírhatatlan gyönyörűségét, kivételes építészeti stílusát, kulturális örökségeit és lenyűgöző látképét.

1623-ban, amikor Korfut megszállták a velenceiek, rengeteg olajfaültetvényt létesítettek, aminek köszönhetően a helyiek előszeretettel termesztik ma is saját olívaolajukat.

Korfu temérdek történelmileg jelentős látnivalót tartogat az ide érkezők számára, amely még misztikusabbá teszi úticélként. Ráadásul Korfuváros történelmi központja az UNESCO Világörökségi listájára is felkerült 2007-ben.

A tengerpart és a türkízkék tengervízzel övezett különleges strandok biztosítják az önfeledt pihenést még a legigényesebb vendégek számára is.
Azt mondják, az emberek alakítják a helyet, és a korfuiak lelkesen várják, hogy megmutathassák vendégszeretetüket, kedvességüket és egyedi kultúrájukat.